Hazánk legnyugatibb szegletében találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel borított gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség. A vadregényes erdők vadban bővelkednek, dombok, patakok vájta völgyek, üde zöld kaszálók, jégkorszaki láprétek, kristálytiszta vizű források váltják egymást.
Első nap
Őriszentpéter
Az ország túlsó csücskét elérve a terület központjába megyünk. E csodálatos táj természeti, kultúrtörténeti és néprajzi értékekben bővelkedik. A falvak szerkezete egyedi képet mutat, úgynevezett szeres települések. A szerek a dombtetőkre épült szétszórt házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluformát őrzik. Több ilyet is fogunk látni a kirándulás során.
Mindenképpen meg kell említeni még a tájra jellemző gasztronómiai különlegességeket is. A dödölle, a vadhúsból készült ételek, az ország legjobb gombatermő vidékének zamatos levese, a tökös-mákos rétes mind-mind kényezteti nem csak a testet, de a szellemet is. Esténként lesz alkalmunk ezek végigkóstolására.
Kercaszomor
A falu nevét a mellette folyó, és lentebb a Murába ömlő Kerca-patakról kapta. Utcáin sétálva múltjába és jelenébe, kultúrtörténeti értékeibe is betekintést nyerhetünk. Megtudjuk, milyen nemes cselekedettel érdemelte ki a „Legbátrabb község” kitüntető címet, felkeressük a híres szoknyás haranglábat, és ellátogatunk a Szent Vencel templom romjaihoz.
Szatta
Este Szatta körül sétálunk, ahol legelésző lovak, orchideákkal terített rétek és kaszáló gyümölcsösök ejtenek rabul harmóniájukkal. A helyiek évszázadokon keresztül formálták ilyenre a természeti értékekben gazdag tájat. Ezt azonban nem annak ellenére, hanem azzal harmóniában tették. Mi sem igazolja ezt jobban, mint hogy a védett növényfajok száma száz fölött van, és az állatvilág is változatos képet mutat. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen, és ritka szitakötőfajok mellett az alpesi gőte is megtalálható. Féltett madaraink képviselői: a fekete gólya, darázsölyv, haris, kék galamb, keresztcsőrű, süvöltő és a tüzesfejű királyka is él itt. Ilyen diverz területen csak figyelni kell, és biztosan látunk valami érdekeset.
Második nap
Szalafő
A mai napon az Őrség népi építészeti és kultúrtörténeti emlékeivel ismerkedünk. A Szalafő-Pityerszeren található Őrségi Népi Műemlékegyüttes egy szeres települést mutat be, a jellegzetes kástuval, kódisállásos házzal, gazdasági- és lakóépülettel, annak praktikus berendezési- és használati tárgyaival. Közben a tájegységre jellemző termesztett növényekkel, valamint a tökmagolaj sajtolás rejtelmeivel is megismerkedhetünk. Itt több helyen a mai napig hagyományos, kézi technológiával történik az olajkészítés. Az enyhén pörkölt tökmag illatára összefut a szánkban a nyál. Ilyen alapanyaggal csak finom étel készíthető.
És, hogy a kultúrtörténeti ismereteink még alaposabbak legyenek, említsük meg, hogy a Szalafő nevében levő Szala, a patak neve, a mai Zalát takarja.
Velemér
A település a XIII. századi templomáról, és annak egy évszázaddal későbbi freskóiról híres. A több mint 600 éves képek megérintik a látogatót. Maga a templom is érdekes, robusztus falai, masszív tornya arra emlékeztet, hogy a középkorban nem lehetett könnyű az élet.
Az Őrségben a népi mesterségek közül a fazekasság és a kópickötés érdemel figyelmet. Érdeklődés esetén be is térhetünk Magyarszombatfán a gerencsérek - azaz fazekasok – egyik műhelyébe.
Muraszombat
A szlovéniai település mindössze néhány tíz km-re fekszik a határtól. Nagyon érdekes megfigyelni, hogyan keveredik az őrségi és a muravidéki építészet. Továbbá, tetten érhető az őrségihez képest eltérő táj jellegéből adódó településszerkezet. Sőt, felkeressük a reneszánsz Szapáry-kastélyt, melyhez hasonló nincs Északra, az őrállók földjén. A kastély barokk freskói, főkapuja, kápolnája, parkja szép látványt nyújt.
Battyányfalva
A Muraszombattal mára gyakorlatilag egybeépült faluban a barokk Batthyány-kastélyt keressük fel.
A határ közvetlen közelében érdemes még megnézni Domonkosfát vízimalmaival, vagy a kapornaki Skerlak-házat, melynek kiállítása egy évszázaddal repít vissza minket, egy tehetős család majorjába.
Harmadik nap (opcionális!)
Vendvidék
Hogy ne csak ígéret legyen hazánk legnyugatibb csücskének felkeresése, ma a Vendvidékre látogatunk el. A Hampó-völgyön keresztül felsétálunk a Hármashatár-hegyre, ahol emlékmű jelzi, egyik irányban Szlovénia, másik irányban pedig már Ausztria fekszik az ösvények végén. A korábbi, szigorúan őrzött határsáv érintetlensége miatt az erdő természetes képet mutat. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy itt húzódott a ’vasfüggöny’, és 30 éve meg sem lehetett közelíteni. Ennek kapcsán akár a rendszerváltásról, a kétpólusú világról, politikáról is beszélgethetünk.
A túra után Felsőszölnök felé haladunk, mely jól példázza a vidékre jellemző szórvány településszerkezetet. A szép táj igen változatos. Száraz rétek, láprétek, bükkösök, szurdokerdők, kaszáló gyümölcsösök mellett, illetve azokon át haladunk.
Délután a szállás közelében - igény szerint - kerékpárt lehet kölcsönözni rövid időre.
Negyedik nap
Jeli Arborétum
A hazafelé vezető úton mindenképpen érdemes betérni a Jeli arborétumba, tavasszal, a rododendron virágzás idején. A himalájai cserjék ezer színben pompáznak, olyan virágözön szegélyezi az ösvényeket, ami párját ritkítja.
